-->

2015. január 17., szombat

A választás paradoxona az email marketingben

Hány ajánlat legyen a hírlevélben?


Mennyi ajánlatot tegyünk a hírlevélbe?

Kiben nem merült fel még a kérdés, hogy hány ajánlatot érdemes betenni egy hírlevélbe? Én számtalanszor találkoztam már ezzel a problémával. A válaszok meglehetősen különbözőek tudnak lenni attól függően, hogy egy webshop direkt sales ajánlatát, vagy egy akciós újság ajánlatait akarjuk közölni hírlevél útján. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik Barry Schwartz elmélete, ami a „Választás Paradoxona” néven vált ismerté, de erről majd a cikk végén.

Az már régóta köztudott elmélet, hogy minél több választási lehetőséget kínálsz fel a célszemélynek, annál nehezebben, vagy ami még rosszabb, egyáltalán nem választ. Ezért jellemző a nagy kínálattal rendelkező webáruházakra, hogy sokféle termékkategóriát, részletes szűrőket és fejlett keresőt használnak. Így a látogató egyszerűen és gyorsan letudja szűkíteni a kínálatot azokra a termékekre, amik őt érdeklik. Az a jól működő vásárlást támogató rendszer, aminek a segítségével nagyon egyszerűen és gyorsan leszűkíthető a kínálat 3-5 termékre. Ekkora mennyiségből már sokkal könnyebben választ az érdeklődő és így nagyobb eséllyel konvertál vásárlóvá.

Erre a vásárló által elvégzett kínálat szűkítésre nincs lehetőség közvetlenül a hírlevélben. Úgyhogy ha igaznak tekintjük a felvetést, hogy kevesebb lehetőségből nagyobb eséllyel konvertál a címzett, akkor két lehetőséged marad:

Massmailt küldesz, és igyekszel a lehető legjobb, de kevés számú általános ajánlatot beletenni. Számos tesztet futtattam már az ügyfeleimnél és az esetek legnagyobb részében az a konklúzió született, hogy nem a tömeges ajánlatok konvertálnak a legjobban. De akkor mit tehetsz?

A szegmentálás üdvözítő megoldás lehet. Ehhez nyilván adatokra van szükséged. Ha webshopod van, akkor a legjobb adat az, ha már vásárolt tőled a címzett, mert ez a legjobb tanúbizonysága az érdeklődésének. Én például vettem az egyik nagy elektronikai webshoptól egy tabletet, de kiegészítőket nem. A következő hírlevelükben playstationt ajánlottak és áruhitelt. Miért nem kaptam inkább egy tabletekhez való képernyővédő fóliáról, tokról vagy stylusról szóló hírlevelet? Más helyen a tablet árának 20%-át költöttem el ezekre a kiegészítőkre. A tömeglevelükkel kidobtak az ablakon némi árbevételt.

Ha még nem vásárolt nálad a feliratkozód, akkor is vannak adataid. Mikor iratkozott fel, melyik formodról, milyen eszközt használva stb. Ilyen esetben az az általános gyakorlat, hogy szinte bármi áron konverzióra próbáld bírni a hírlevelest, mert akkor már sokkal jobban fogod látni az érdeklődését. Persze a „bármi áron konvertáljon” módszer alapos mérlegelést, és stratégiai tervezésen alapuló, jól felépített email marketing folyamatokat igényel.

Ennél egy lépéssel fejlettebb megoldás, amikor szegmentálva teszel a levélbe ajánlatokat, illetve profilozó termékajánló doboz is van a hírleveledben, ahova automatikusan kerülnek behúzásra az ajánlatok vagy termékek. Így ebben az ajánlóban mindenki mást lát a korábbi viselkedési és kattintási profilja alapján.

Visszatérve a kevés vagy sok ajánlat kérdéséhez, az én webshopokra vonatkozó tesztjeim azt mutatták, hogy szegmentálva, kevés, 1-3 ajánlattal tudsz a legeredményesebben konvertálni.

A legjobb tanácsom viszont az, hogy teszteld le te, hogy mekkora számú ajánlatból konvertálnak jobban a hírleveleseid. A hírlevelek tartalom tesztelésére a MailChimp szuper lehetőséget biztosít, de ha a te hírlevélküldődben nincs ilyen funkció, akkor is megtudod csinálni manuálisan.

Szóval ökölszabályként azt javaslom, hogy szegmentálj és indulj ki a kevés ajánlatból, de mindenképpen teszteld, hogy a te adatbázisod mire, hogyan reagál.

Iratkozz fel cikkértesítőmre, hogy ne maradj le egyről sem!


Havi 1-2 emailre számíts, melyekről bármikor leiratkozhatsz. Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-79751/2014.
* szükséges kitöltened


Hírlevél feliratkozásoddal elfogadod az Adatvédelmi tájékoztatót. Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-79751/2014.

Végezetül pedig ajánlom Barry Schwartz előadását a választás paradoxonáról. Érdekes felvetései vannak arról, hogy miért van több boldogtalan ember a nagy döntési szabadság közepette, mint amikor, kevés választási lehetőség adódik:

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése